Alapítványunk!

a

Szlovák Iskoláért és Óvodáért Alapítvány

1999 óta sikeresen működik a szülők, támogatók segít-
ségével, tehetsé-
ges és rászoruló tanulóink érdeké-
ben.

Adószám:

18381748-1-04

 
 

Hazaszeretet

Szép gondolatok olvasása mindig örömteli percet, kellemes pillanatot nyújthat. Ilyen pillanatot okozott nekem is nyolcadik osztályos tanítványaim fogalmazása a hazaszeretetről. Mintha érett, felnőtt emberek gondolatait olvastam volna. Mély érzésekről, őszinteségről, nyitottságról, de leginkább értelemről vallottak ezek az írások. Nagy elődök nyomdokaiba léptek, ezek a közel 14 éves gyerekek. Ki ne ismerné Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila vagy Radnóti Miklós vallomását a hazáról?

„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, / nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt / kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. / Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága / s remélem, testem is majd e földbe süpped el.” Ugye milyen szépen vall Radnóti? De hasonlóan szép és elgondolkodtató Márai Sándor írása a hazáról: „A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is. Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani. Nem fontos „szereted”-e, vagy sem. Egyek vagytok.” Hazaszeretet... Érzed ízét a szónak? Hallod dallamát? Érinti a szíved? Gondolatokat ébreszt benned?

Kedves szarvasi olvasó, nemzeti ünnepünkhöz közeledve, örömmel ajánlom elolvasásra Zima Edina és Hegedűs Dalma 8.b osztályos tanulók fogalmazását a hazaszeretetről, mert bennük valami igazán mély gondolatokat ébresztett ez a fogalom.

Magyarország a hazám, egy kis „harmatcsepp”, mely egy nagy „levelet” tesz szikrázó szépségűvé. Van itt pusztaság nagy gémeskutakkal, pásztorokkal, juhnyájakkal, van itt gyékény- lepte tó, de hegység is, melyről lassú patak csörgedezik le. Gyönyörű az én hazám, ahova születtem!

Örülök, hogy édesanyám itt adott nekem életet, és örülök, hogy itt élhetek. Büszke vagyok Magyarország történelmére, kiemelkedő alakjaira. Igaz, a történelem sokszor kemény sorsot szánt népünknek, de a magyarok mindig kitartóak voltak. Remélem, hogy a jövőben én is tudok ilyen kitartó lenni társaimmal együtt Magyarországért, a hazámért.

Mit is jelent számomra ez a szó: hazaszeretet? Talán azt, hogyha hazájukat megtagadó emberek állnak az ország élén, én akkor is kitartok mellette. Talán azt, hogy minden hazáját szerető embert tisztelek, főleg azokat, akik a határon túlról vallják idetartozásukat. De számomra leginkább azt jelenti, hogy én hogyan védem, és mennyire szeretem szülőföldemet.

Magyarország nem más, mint egy darab föld és emberek sokasága. Segíteni kell az itt élő embereket, segíteni kell őket anyagilag és ápolni kell őket betegség esetén. A földet is ápolni kell. Minden lehetőt meg kell tenni fejlődése érdekében. Hazánk akkor „virágzana”, ha én is és mi is megtennénk érte mindent, amit tudunk.

Nem elég leélni életünket ezen a helyen, tennünk is kell érte és akkor tudunk érte tenni, ha szeretjük hazánkat, a kis „harmatcseppet”

Zima Edina

8. b osztályos tanuló Szlovák Általános Iskola

A hazaszeretet érzése a világ legszebb és talán legerősebb érzése. Születésünktől fogva jelen van életünkben, függetlenül attól, hogy melyik földrészen, melyik országban, melyik városban születtünk.

Már kisgyerekkorunkban a haza szeretetére, tiszteletére nevelnek szüleink. Életünk során rengetegszer és számtalan formában találkozunk a hazánk iránt érzett szeretet és hála mindenféle formájával. Mindannyiunknak – idősebb és fiatalabb generációnak egyaránt - fontos ez. Nincs is annál szebb dolog, mint amikor több korosztály együtt ünnepli, dicsőíti hazánkat, Magyarországot. Minden évben vannak olyan alkalmak, amikor megemlékezünk országunk kiemelkedő pillanatairól vagy múltbéli, tragikus eseményeiről.
Az a tudat, hogy van egy hazád, nemcsak egy erős érzés, gondolat, hanem boldogság esetén még nagyobb öröm, szomorúság idején támaszt nyújtó vigasz. Tudni, hogy van egy hely Európa szívében, ahol egy olyan nemzet él, aki összetartó, egymást segítő, a bajok ellenére is optimista, nagyszerű érzés. Kis hazánk valóban nem tartozik a hatalmas országok közé, de számbeli arányait leszámítva, sok esetben többet tud nyújtani, mint egy nála nagyobb ország.

Szerintem a hazaszeretet gondolatkörébe tartozó fogalmak listája igen hosszú. Nekem a hazaszeretet egyet jelent a valahova tartozással. Sajnos a ma felnövekvő nemzedéknek egyik jelentős problémája, hogy ez a lenyűgöző érzés, miszerint mi mind egy nagycsaládba tartozunk, Magyarország nagy családjába, valahogy kikopott a szívéből. De talán az idő előre haladtával egyre fontosabbá válik számukra a haza szeretete. Már kiskoromban is éreztem a Himnusz és Szózat hallatán azt, amit most is érzek. Büszkeséggel tölt el, hogy mi szavalhatjuk, énekelhetjük a világ egyik legszebb imádságát. Büszkeséggel tölt el az is, amikor - történelemórán vagy szabadidőmben a magam kedvtelésére - olvashatok Magyarország múltjáról, hazánk sorsáról. A történelem nem mindig volt a legkegyesebb hozzánk, de az évek során a magyar nép bebizonyította: „Európa színpadán” mi is tökéletesen megálljuk a helyünket. Ezt gyönyörűen fogalmazta meg kedvenc költőm, Petőfi Sándor Magyar vagyok című versében: „Európa színpadán mi is játszottunk / S mienk nem volt a legkisebb szerep.” Talán ez az egy sor is tükrözi hazánk történelmi jelentőségét.

Rövid fogalmazásomat egy igen népszerű és ismert reklám soraival szeretném zárni, ami szerintem igen jól jellemzi Magyarországot és azt, amit én is érzek iránta.

„Nincs karikás ostorom, nem vagyok betyár és nem hordok bő gatyát. A világ egyik legszebb és legnehezebb nyelvét beszélem, és rajtam kívül még több millióan értik, hogy mire gondolok, amikor azt mondom, „Anyám tyúkja”. A családnevem megelőzi a keresztnevemet, és nem örülök, hogy a turisták összekeverik Budapestet Bukaresttel. Büszkén gondolok Mátyásra, az igazságosra; az anyák megmentőjére; Rodolfóra és Pap Lacira. Szeretem a déli harangszót, Erős Pistát, a sárga villamost, a mákos gubát. Itt élek Európa szívében. Vízilabdában mi vagyunk a császárok, és igen is nálunk élnek a világ legszebb női! Magyarország, én így szeretlek!

Hegedűs Dalma

8. b osztályos tanuló Szlovák Általános Iskola

Ünnepi műsor az 1848-as forradalomról

Március 11-én délelőtt emlékeztünk meg iskolai keretek között az 1848-as forradalom eseményeiről, kiemelkedő alakjairól. Ünnepi műsorunk az idén a hazaszeretet témakörére épült. Két nyolcadikos kislány – Zima Edina és Hegedűs Dalma – házi fogalmazása adta az alapot, a vázat a forgatókönyvhöz. Felnőtt módon, érzelmekben gazdagon vallottak hazájuk iránti szeretetükről.

Az 1848-as forradalom egyik mozgatórugója is a hazaszeretet volt. Ezt igyekeztük visszaadni az elhangzott versekkel, prózai alkotásokkal, dalokkal ünnepi megemlékezésünkön. Az egész előadás szívet, lelket melengetőre sikerült. Kicsi és nagy, gyerek és felnőtt közös munkájában gyönyörködhetett az egész iskola: az irodalmi színpad, az énekkar, a tanári zenekar és a citera szakkörös gyerekek munkájában. Sokszor emberfeletti, amit ez a lelkes csapat teljesít, hiszen hosszú hetek óta tartó próbák, felkészülések előzik meg az iskolai fellépéseket. A műsorok sikeréhez persze az is hozzátartozik, hogy egy jól működő, egymást segítő csapat áll a háttérben, akikre számítani lehet, akikre támaszkodni lehet. Öröm ilyen közösségnek akár gyerekként, akár felnőttként a tagja lenni.

/Tomasovszkiné D. Cs./

 

készítette: Szlovák Iskola