1. A Szlovák Általános Iskola és Diákotthon jellemzői

a)      Az intézmény létesítése, története

Szarvason az önálló szlovák nemzetiségi oktatás az 1949/50. tanévben a Szlovák Iskola és Diák-otthon megalakításával indult. Nagy jelentőségű esemény volt ez a város és vonzáskörzetében élő szlovák lakosság anyanyelvi kultúrájának megőrzése, ápolása, az asszimilációs folyamat lelassítása szempontjából. Kezdetben az 1-8. osztályos tanítás igen hiányos személyi és tárgyi feltételek, mostoha körülmények közt folyt. 1960-tól működik az iskola jelenlegi helyén kezdetben 4 tanteremmel, majd 1970-től 8 osztállyal. 1980. szeptemberében az iskola és diákotthon összevonására, egy igazgatás alá helyezésére került sor. Az iskolába kerülő gyermekek jobb nyelvi felkészítése, illetve a tanyasi gyermekek iskolába kerülésének segítése céljából az 1973/74-es tanévtől 1977. júniusáig évente 6 hetes iskola-előkészítő foglalkozások megtartására került sor, melyek az 1977/78-as tanévtől egész éves iskola-előkészítő óvodává nőttek. 1980-tól az iskolaelőkészítő óvoda gyermeklétszáma folyamatosan emelkedett.

Az intézményvezetés szervezett és céltudatos módon válogatta meg a tantestület összetételét, a személyi feltételeket alárendeltük a megoldandó feladatoknak, a tartalmi munkának. Tantestületünk mára jól összeszokott. Egészére jellemző a megújulni akarás, az innováció, az elért eredmények feletti egészséges elégedetlenség, nemes összefogás, mely párosul a megfelelő felkészültséggel, a gyermekekért, a nemzetiségi oktatásért érzett elkötelezettséggel.

b)      Az intézményi szerkezet leírása

A Szlovák Általános Iskola szervezeti értelemben többcélú intézmény, amely alapvetően három egységből, a szakmailag autonóm óvodából, nyolc évfolyamos általános iskolából és kollégiumból áll. A szerkezet szakmai egyenrangúságát a szervezeti és működési szabályzat-ban rögzített vezetői hierarchia, feladat- és felelősség-megosztási rendszer egészíti ki. Élén az intézményvezető áll, az óvoda- és a kollégiumi vezető, valamint az általános iskolai igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető általában egymás mellé rendelt középvezető. E szerkezet megváltoztatására középtávon nincs ismert fenntartói szándék.  

2. Az iskolai nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai

 a)  Intézményünk munkájában a következő alapelveket érvényesítjük

 Iskolánk nevelő-oktatómunkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra.

Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert:

·       egyrészt, a demokrácia értékrendjére építve, olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a köz érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak

·        másrészt mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanulónk.

Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztéséhez, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását.

Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítsunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik.

Nagy figyelmet fordítottunk a program összeállítása során az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk:

·        az egyén és az állam felelősségét

·        a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásban,

·        a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében.

Kiemelt jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, meg-becsülésére neveljük tanítványainkat.

b)  Nevelőmunkánk céljai

·      oktató-nevelő munkánk középpontjában a gyermek, a tanuló áll, akit sokirányú fejlesztéssel, neveléssel alkalmassá teszünk arra, hogy személyisége kiteljesedjen

·        olyan személyiségé váljék, aki bizakodó, képes a problémák érzékelésére, megoldására

·        aki a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és világképpel rendelkezik

·        aki gondolkodása révén személyes döntésen nyugvó világnézet kialakítására képes

·        akinek számára fontosak az európai kultúra erkölcsi értékei

·        aki saját és társai munkáját és eredményét megbecsüli

·        aki toleráns, szolidáris a hátrányos helyzetűekkel

·        aki felelős és önálló feladatvégzésre kész

·        aki szereti családját és hazáját

·        ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

-         nemzeti kultúránkat, történelmünket, nyelvünket

-         a szlovák nemzetiség gyökereit, nyelvét, értékeit, hagyományait

-         más népek értékeit, hagyományait

-         az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit

-         aki társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben.

c)      Nevelő-oktató munkánk feladatai

·        tegye képessé a tanulókat a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére

·        tanulóinkat juttassuk olyan széleskörű ismeretek birtokába, melyek megalapozzák műveltségüket, világszemléletüket, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben

·        a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességének kifejlesztése

·        kiművelni az élmények kifejezésének és a művészetek megértésének képességét

·        fejleszteni a tanulók testi-lelki állóképességét, fizikai és szellemi munkabírásukat, kudarctűrő képességüket

·        a tanulókat az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére kel nevelni

·        alakítsuk ki a tanulókban az egészséges életvitel igényét és az ehhez szükséges ön-fegyelmet

·        kapjon hangsúlyt a nevelőmunkában az igazság feltétlen tisztelete, az erkölcsös cselekvés feltétlen igenlése és igénye

·        tanulóinkat neveljük tevékeny és alkotó életre.

d)      Intézményünkben munkánk során a következő általános elveket érvényesítjük

F     A nevelés, a nevelő és a tanuló személyes kapcsolata

A nevelés a szülő és iskola közös feladata. A nevelés és az oktatás nem választható el egy-mástól, mindkettőnek a gyermek érdekét kell szolgálnia. A nevelés folyamatában a tanuló teljes személyiségében gyarapodik, de a nevelő személyisége is teljesebbé válik.

F     A gyermek nevelése a család és iskola közös felelőssége

A nevelés alapvető színtere a család. Az iskola nem csorbíthatja a szülők jogait és nem vállalhatja át kötelességeiket. Köteles azonban felismerni a családi nevelés hiányosságait, hátrányokat, segíteni azok csökkentését.

F     Önállóság és közös munka a tanulásban

Törekednünk kell az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, a tanuló nyitottságának, tanulási kedvének felkeltésére, megőrzésére, kibontakoztatására. Legyenek képesek csoportokban történő ismeretszerzésre, munkálkodásra is, legyenek nyitottak az együttműködésre.

F     Egyéni bánásmód, esélybeli különbségek kiegyenlítése

Figyelemmel kell lenni nevelőmunkánkban az eltérő képességű, tapasztalatú, érdeklődésű, vallású, egészségű, családi és társadalmi hátterű tanulókra. Fejlesztésük mellett nevelni kell a tanulókat a különbözőségek elfogadására, megértésére is.

F     A társadalmi életre való felkészítés

A tanuló az iskolában éli meg először a társadalom függőségi és hatalmi viszonyait, saját jogait és lehetőségeit sorsa és a közélet formálásában. Ezt figyelembe véve kell közvetíteni a vele szemben támasztott követelményeket. Személyiségének alakulására nagy hatással van a diáktársak értékrendje, a tanárok és diáktársak között uralkodó magatartás és hangnem. Az iskola nevelő hatását e területen is érvényesítheti.

F     Hazaszeretetre nevelés

Oktató-nevelő munkánkban nagy hangsúlyt kell helyezni a hazaszeretetre nevelésre, a környező népekkel való megértő együttműködésre. A hazaszeretetre nevelés kiemelkedő esz-köze a magyar és szlovák nyelv, a magyar történelem, földrajz, irodalom tanítása, a nemzeti és állami ünnepek méltó megünneplése. Nevelőmunkánk eredményeképpen a tanulók tiszteljék hazánk, államiságunk jelképeit, ünnepeit, jeles személyiségeit.

F     Erkölcsi nevelés

Olyan szellemet kell megvalósítani a közösségekben, ahol a következő magatartási, viselkedési formák, szokások alakulhatnak ki, mint a szolidaritás, előzékenység, igazmondás, állhatatosság, előítélet-mentesség, a másik ember tisztelete, tolerancia, megbízhatóság, alkalmazkodás. Az erkölcsi nevelés legfontosabb eleme a példaadás. Minden pedagógus legyen tudatában, hogy példát ad, akár akarja, akár nem. Így a nevelők egyéni és testületi magatartása tükrözze, mintázza azt az értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarja.

F     Családi életre nevelés

A családi életre az iskolának is nevelni kell. Fel kell készíteni a tanulót a felelősségteljes döntés képességére, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges. A rossz családi légkört megélő gyermekek, tanulók számára fontos a vonzó családmodell bemutatása.

F     Egészséges életmódra nevelés

A tanulóval meg kell taníttatnunk, hogy az egészség a testi, lelki és szociális harmónia állapota, hogy az egészség érték, melyet az egyénnek és közösségnek egyaránt óvnia, ápolnia kell. Az egészségnevelés kiemelt szerepet kell kapjon az iskola életében. A családdal, a társadalommal együttműködve a legfontosabb a megelőzés, az egészségmegőrző szokások kialakítása. A tanulót segíteni kell a helyes táplálkozás- és mozgáskultúra, testápolási szokások kialakításában. Szükséges az egészségkárosító tényezők megismertetése.

F     Testi nevelés

A testi nevelés célja az egészséges testi és lelki fejlődés, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok – ügyesség, gyorsaság, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem – fejlesztése.

F     Környezeti nevelés

A környezeti nevelés célja, hogy neveljük és tanítsuk a tanulókat a természetes és épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környezetbarát életvitelre. Feladata, hogy felkeltse a tanulók igényét a tiszta egészséges környezet kialakítására, megóvására.

F     Esztétikai nevelés

Az esztétikai nevelés alapfeladata az esztétikai érzékenység és nyitottság, a szépség iránti fogékonyság kialakítása. Az esztétikai nevelés minden tantárgy feladat.
 

3. A nevelőtestület pedagógiai filozófiája, értékrendje

Az intézményben dolgozó pedagógusok mindennapi nevelő-oktató munkájuk során a következő pedagógiai elveket szeretnék érvényre juttatni:

a)      Olyan légkör megteremtését tartjuk fontosnak, ahol a tanulók, a pedagógusok s a szülők alkotó módon, egymást segítve fáradoznak a közös célok megvalósításán. Ennek érdekében:

·      a tantestület egységes követelménytámasztással, egymással együttműködve, kollegiálisan végzi munkáját

·      törekszik a rendezett környezet, a megfelelő munkafeltételek kialakítására

·      a tantestület tagjai szükségét érzik az intézményt érintő kérdésekben a véleménynyilvánításnak, megfelelő információk birtokában részt kérnek és kapnak a döntéshozatalból

·      a nevelők egymás és a tanuló személyiségét tiszteletben tartják

·      a gyermekeket bevonják saját iskolai életük megszervezésébe, a döntéshozatal folyamatába

·      az intézményi élet minden területén hangsúlyt helyezünk a pozitív teljesítmények elismerésére, kerüljük a negatív általánosítást

·      tanulóinkkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket, hogy azok ismeretében tudják teljesíteni őket

·      intézményünkben a fegyelem alapját az egyének (pedagógusok, tanulók) célokkal, feladatokkal való azonosulása, egymás tisztelete adja

·      álláspontunk, a problémákat megoldani kell, és nem megfutamodni előlük, ehhez a nevelési-oktatási folyamatban résztvevők számíthatnak egymás segítésére, megfelelő belátásra, toleranciára.

b)      Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek elsajátítása, bővítése, a teljes személyiség fejlesztése a legfontosabb feladatunk. Ennek érdekében:

·      a nevelőtestület legyen mindenkor tudatában e fontos feladatának, rendelkezzen a legkorszerűbb pedagógiai és szakmai ismeretekkel, eljárásokkal, hogy képes legyen e feladatának megfelelni

·  a nevelőtestület segítse a szülőket abban, hogy képesek legyenek az iskola célkitűzéseivel azonosulni, ossza meg a szülőkkel pedagógiai tapasztalatait

·      el kell érnünk, hogy tanulóink körében szorgalomnak, tudásnak, munkának legyen becsülete

·   a tervszerű nevelő-oktató munkával fejlesztjük a tanulók problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapkészségeit, a mindennapi életben használható úgynevezett továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk számukra

·      fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az egyéni tanulási technikákat, tanulják meg az idővel való gazdálkodást

·      fejlesztjük az önművelés igényének kialakítását

·      törekszünk a gyermekek képességeit felmérni, azokat továbbfejleszteni, kiemelten támogatni a tehetségeseket

·      a hátrányokkal küzdők kapjanak - de csak a szükséges mértékig - segítséget, vegyük észre erőfeszítéseiket, eredményeiket

·      fejlesztjük tanulóinkban a haza, a szülőföld szeretetét, ugyanakkor megértését, nyitottságát más kultúrák, népek, nemzetiségek iránt

·   olyan széleskörű ismeretek birtokába juttatjuk tanulóinkat, melyek megalapozzák műveltségüket, világszemléletüket, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben

·      törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak kialakítására

·      fejlesztjük tanulóink értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs és cselekvési képességeit.

 c)      Nyitottság

Az intézmény folyamatosan részt kíván venni a lakóhely, a magyarországi szlovák nemzetiség életében, ápolja a nemzetiségi kapcsolatait:

·     rendszeres kapcsolatot tart fenn a tanulók szüleivel, a családokkal

·    igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola, diákotthon életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a város érdeklődő polgáraival

·    tovább ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait a városi iskolákkal, óvodákkal, az ország szlovák iskoláival

· fontos feladatunknak tartjuk, hogy az eddigi hagyományokhoz híven képviseltetjük magunkat a városi és a nemzetiségi rendezvényeken, vetélkedőkön, kulturális találkozókon, versenyeken

·     ápoljuk nemzetközi kapcsolatainkat Poprád, Malacky városokkal

·   nyitottak vagyunk az elismert egyházak felé, de az intézmény vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges.

4. Nemzetiségi, pedagógiai feladataink

·      Ösztönözzük tanulóinkat arra, hogy ismerjék meg a szlovák nemzetiség kulturális örökségének jellemzőit, ezzel segítsük őket identitásuk megtalálásában, fejlesztésében A fejlesztő munka legfőbb színterei a szlovák nyelv és irodalom és ének-zene órák, továbbá „Iskola a természetben” iskolai programunk, amely egy hetes intenzív nyelvi képzésre ad lehetőséget Szlovákiában. A tanulók aktív résztvevői különböző kulturális rendezvényeknek és nyelvi versenyeknek is, melyek fő célja a hagyományőrzés.

·      Mindennapi nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, melyeket esetleg jövőjük alakításában is kamatoztassanak. (pl.: továbbtanulás, munkalehetőségek szlovák nyelv-területen is.)

·      Tevékenységrendszerünk által el kell érnünk, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáit, illetve megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit.

·      Szlovák nyelv és irodalom órákon, tanórán kívüli tevékenységek során fejlesztjük tanuló-inknál a szlovák nyelv elsajátításának, megőrzésének, átörökítésének igényét.

5. Az intézményünkbe jelentkezők felvételének elvei

F     Belépés az óvodába

A Ktv. 65. §-nak, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény figyelembe vételével óvodánkba minden jelentkezőt felveszünk.

F     Belépés az iskola első évfolyamára

·        Az iskola számára nincs fenntartó által kijelölt kötelező beiskolázási körzet.

·        Kisebbségi feladat-ellátási kötelezettségéből eredően a város és környékéről felvesz minden jelentkező tanköteles tanulót (1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól VI. 42-45. §).

·        A szlovák nyelv ismerete nem számít felvételi követelménynek, feltételnek.

·        Az első osztályba történő beiratkozása feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje az első év-folyamra történő felvételét.

F     Az első osztályba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

·      a gyermek születési anyakönyvi kivonatát

·      a szülő személyi igazolványát

·      a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt)

·      a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)

·      a gyermekorvos iskolaérettséget bizonyító igazolását

·      szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A tanuló első osztályba történő felvételéről az óvoda (a nevelési tanácsadó), szükség esetén a szakértői bizottság, a gyermekorvos és a leendő osztálytanító véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

F     A diákotthonba való felvétel

Az intézményünk keretein belül működő diákotthonba jelentkező tanulók felvételéről a tanuló magatartás és szorgalmi jegyei, szociális helyzete, illetve a kollégiumi létszám lehetőségei szerint a diákotthoni igazgatóhelyettes egyetértésével az igazgató dönt.

Vissza az oldal elejére