|
Az 1949/50-es tanévben nyitotta meg először
kapuit a város központjában álló, ma már méltán gyöngyszemként emlegetett
„szlovák suli”, ahol a hat évtized alatt több generáció nőtt fel szlovák szón,
szippantotta magába és vitte tova életének más állomásaira is a szlovák
kultúrát. Ennek a jeles alkalomnak a megünneplésére gyűltek össze május 15-én,
szombaton az intézmény jelenlegi és egykori tanárai, munkatársai, a város
vezetői, magyar és szlovák közméltóságok, a nemzetiségi iskola hajdani diákjai.
Részvételével megtisztelte az eseményt a Szlovák Köztársaság Oktatási
Minisztériuma, a Budapesti Szlovák Intézet, a Szlovák Köztársaság
Magyarországi Főkonzulátusa, a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális
Minisztériuma, a Miniszterelnöki Hivatal Belügyminisztérium államtitkára,
a Békés Megyei Megyegyűlés és Szarvas Város képviselői, az Országos
Szlovák Önkormányzat vezetése és Közgyűlésének képviselői, a pozsonyi
Komensky Egyetem Nyelvi Továbbképző Módszertani Központjának vezetői,
valamint a megyei és a városi társintézmények vezetői, az intézmény
egykori, több évtizeden át volt igazgatójának családja. Maradandó élményt
nyújtó kulturális műsorral vette kezdetét a visszaemlékezés a Vajda Péter
Művelődési Központban, ahol a magyar és szlovák himnuszok eléneklése után
Medvegy Pálné igazgatónő köszöntötte az emlékezésre összegyűlteket.
Elmondta, hogy több mint négy évtized köti őt össze az intézménnyel, mely idő
alatt mély és kitörölhetetlen emlékeket szerzett mint diák, mint pedagógus.
Érzéseit Comenius egyik gondolatával fejezte ki „A korsó, azt az illatot, melyet
először felvesz, mindvégig megőrzi.” Az oktatási intézményben fennálló kiváló
diák – pedagógus kapcsolatot hűen tükrözte Olejár Anna egykori tanuló és Molnár-
Budai Barbara pedagógus közös, szlovák nyelvű ének előadása a fiatalságról. A
dráma szakkör tagjai az emlékezés szárnyain felmentek arra a bizonyos „poros
padlásra”, ahol a múlt és az emlékek elhalványodó, de sohasem feledhető
történeteket mesélnek. Fonád Zoltán és Sindel Csilla az iskola pedagógusai a
Padlás című musicelből az Örökre szépek részletet énekelték el közösen, majd a
dráma szakkör előadásának folytatásaként bebizonyosodott, hiába az arany palota,
az arany kenyér, csak annak van zamata, ami az otthon ízét adja. A lenyűgöző
repertoárral rendelkező ének és citerakar Molnár-Budai Barbara és Galát János
vezetésével szarvasi és Szarvas környéki népdalokkal és szó szerint Régi dallal
lepték meg a közönséget, a citera és énekszót Zima János kísérte tárogató
hangszerén. Hegedűs Pisti 3/c osztályos tanuló a nyulak életreszóló leckéjét
mondta el ízes prózájában. A kulturális műsor zárásaként az intézmény 60 fős
diákokból és pedagógusokból álló vegyes énekkara a közönség elé tárta az iskola
szlovák nyelvű, az évforduló alkalmából komponált himnuszát. Az összetartozás
örök emlékeként marad az utókorra Bohnyáth Zsuzsanna, a szlovák iskola
immár nyugdíjas pedagógusának ez alkalomra írt Találkozás című verse, valamint
Matusik Sándor 1957-ben végzett egykori diák Ballada a múlt idők
drámáiról, avagy egy végzett diák siralmai c. költeménye. A további programok az
iskola épületében folytatódtak, ahol fotókiállítás megnyitó, az Ozveny času
II. – Az idő visszhangja c. könyvbemutató, emléktábla avatás fokozták a nap
ünnepi hangulatát, hiszen tudjuk azt, hogy aki jól ünnepel, az gazdagodik az
ünnep által. Így tettek a Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon
meghívott vendégei, egykori diákjai, jelenlegi és volt pedagógusai,
alkalmazottai is, akik a napot baráti vacsorával koronázták meg 720 fő
jelenlétében. A vacsora és a reggelig tartó tánc előtt, amolyan kedvcsinálásként
a tanárok közössége cselsztont járt, a 7.-8. osztály fiai és lányai pompázatos
ruhákban keringőztek. A szülők, „aranyos” anyukák és egy apuka mambót lejtett,
míg a legkisebbek tartották mindannyiunkban a tüzet, hiszen gyertya öltözékükben
különleges, ünnepi koreográfia szerint járták a táncot. Eme táncos ízelítők
olyan sikernek örvendtek a jelenlévők körében, hogy több alkalommal is
visszatapsolták azokat, akik szívvel, lélekkel táncoltak eme örömteljes és
megismételhetetlen ünnepi alkalmon.
„Kincsként kell őrizni szívünkben az emlékeket.”
Emléktábla avatás, könyvbemutató és
fotókiállítás
A fennállásának 60. jubileumát ünneplő Szlovák
Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon május 15-én több órás ünnepi műsor
keretében, rangos vendégek , egykori és mai pedagógusok, diákok jelenlétében
emlékezett meg a Vajda Péter Művelődési Központ Színháztermében az elmúlt
évtizedekről. Az ünnep kapcsán a visszaemlékezések és méltatások az iskola
falain belül folytatódtak tovább, ahol elsőként az Országos Szlovák Önkormányzat
által adományozott Emléktábla leleplezésére került sor. A fenntartó részéről
Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, az ünneplő intézmény
részéről Medvegy Pálné igazgató közösen rántották le a leplet a díszes
márványról, mely szlovák nyelven ad hálát mindazoknak a volt pedagógusoknak ,
diákoknak, alkalmazottaknak, akik az idők folyamán eggyé váltak a Szlovák
Általános Iskolával, Óvodával és Diákotthonnal.
Nyemcsok Mátyásné igazgató helyettes a kőnél tett rövid beszédében kiemelte,
hogy az emlékezés és a tiszteletadás helye lesz az emléktábla, ahol az egykor
végzett tanulók emlékei felelevenednek, hálától könnyes szemeik előtt megjelenik
néhai tanáruk, diáktársuk alakja. Az emlékezés virágai boríthatják majd e nemes,
vésett követ pedagógus nap, ballagás, vagy éppen évzárók és osztálytalálkozók
alkalmával. Az elérzékenyült pillanatokban az iskola énekkara Sindel Csilla
vezénylése alatt a Domovina c. szlovák dalt énekelte el, majd az Ezt a földet
választottam c. Republic dalt, amit az intézmény tanári zenekara, Fonád Zoltán
gitáron, valamint Kota Diána tangóharmonikán kísért.
Az iskola udvarában, az intézmény falán elhelyezett emlékkő avatása után Medvegy
Pálné igazgató a jelenlévők számára bemutatta röviden a 60. évforduló alkalmából
kiadott, színes, szlovák-magyar nyelvű Ozveny Času II. (Az idő visszhangja II.)
c. kiadványt, melynek Paed. Dr. Kondacs Anna és Tomasovszkiné Dányi Csilla
voltak a felelős szerkesztői, szerkesztőbizottságában Frankó Pálné, PhDr.
Králiková Dagmar, Medvegy Pálné és Príbelszki László tevékenykedtek. A DVD
mellékletet is tartalmazó könyv 12 fejezetben öleli fel és összegzi az intézmény
fejlődését, a Szlovák Iskoláért, Óvodáért Alapítvány munkáját, mutatja be a
szakköröket, az iskolai csapatmunkát, ezen túl a jubileumi év valamennyi diákja
és alkalmazottja szerepel benne, valamint pedagógusok és diákok emlékeznek
vissza arra, hogy milyen most és milyen volt „szlovákosnak” lenni.
A könyvbemutatóval egyidőben már folyt az iskola emberöltőnyi életének
fényképeken archivált bemutatója, fotókiállítás formájában, melynek mottója:
„Kincsként kell őrizni szívünkben az emlékeket.” Frankó Anna az intézmény
pedagógusa megnyitóbeszédében szlovák nyelven kalauzolta a több száz fénykép
között a magukat felfedezni vélőket, megköszönte az önzetlen együttműködést
mindazoknak, akik saját gyűjteményük darabjait nélkülözik a kiállítás ideje
alatt. Bemutatásra kerültek fekete-fehér, valamint színes fotókon az óvodai élet
pillanatai, a tanítási órák, a kirándulások, a vidám farsangok, az alapítványi
bálak, a téli és nyári sportok, kisdobos és úttörő avatások, szakköri munkák,
valamint a nemrég elvégzett iskola felújítás főbb állomásai is. A képek között
szerepel a 30. évforduló ünnepsége, az 50. évforduló emlékei is, valamint a tíz
évvel ezelőtt előadott színdarab, az Okos Mátyás kellékei is. A fotókiállítás
megnyitása ezen szép szavakkal zárult: „Az emlékeink olyanok, mint az öreg fa
gyökerei: mélyre nyúlnak és mindig táplálékot nyújtanak.” Osztozik a gondolatban
az iskola számos végzett tanulója a hat évtized alatt, akik tudják, hogy abból a
tudásból, azokból az élményekből mindig lehet merítkezni, amit a szlovák
általános iskola pedagógusai, osztályközösségei és szülői kollektívája
nyújtottak az óvodás és iskolás évek alatt.
-Maya -
|
